Akcióra fel!

2013.12.23.hétfő
Holnap karácsony...anyáék nélkül,akik nagyon hiányoznak,sőt az idióta Sári nélkül aki szintén nagyon hiányzik. Talán ez az új családom,talán nem,de velük nem lesz ugyan olyan a karácsonyozás és én ezzel teljesen tisztában is vagyok.Ahogy azzal is tisztában vagyok,hogy vennem kéne ajándékokat az új "familymnek",tehát a terv :

Kifigyeltem hogy éjszakánként nem sokan vannak fent,sőt úgy 22:00 fele az egész ház kihal,ám de olyankor ritka hogy nyitva legyen egy bolt is maximum az éjjel nappali, viszont a Pláza 20:45-ig nyitva van (mivel karácsony van és milyen nagy biznisz,meg bevétel mert ha ilyenkor valaki nem vett meg valamit akkor beszerezheti) oda megyek, viszont úgy 19:00 fele kéne elindulnom,szóval akkor valahogy kiugrom az ablakon ,viszek magammal pénzt és a kedvenc késem (az amelyikkel életemben először célt találtam) a robogó az istálló mellett parkol és akkor Adios pancserek! Mondjuk haza fogok jönni....valamikor.

Szerintem ez jó kis terv,egészen addig míg le nem bukok.
Reggeli után Szebi rögtön behurcolt engem az edző terembe gyakorolni.
-Most mi a fenéért?Reggel nyolc óra van,hahó!-hisztiztem álmosan...mert hát tényleg reggel nyolc óra van,mi a pikuláért kéne már ilyen korán is gyakorolni.
-És mi van ha valaki reggel nyolc órakor támad meg?Nem mondhatod azt hogy bocs haver,fáradt vagyok majd később megküzdünk.
-Nem hiszem hogy bárki is megtámadna reggel nyolc órakor,senki se olyan hülye.-értetlenkedtem.
A szöszi röhögött egyet.
-És mi van ha én vagyok olyan hülye.-felelte de alig telt el pár másodperc hogy értelmezni tudjam mit mondott,már azonnal a falhoz szorított és a nyakamhoz feszített egy kést.Ijesztően közel volt a feje az enyémhez...csak néztünk egymás szemébe egészen addig míg én kínosan nem kezdtem magam érezni a közelségében,és lefejeltem.
-Hahaha!Ügyes vagy,de ez nem lesz elég másnál.-emelte el a kést a nyakamtól én pedig morcosan néztem rá.
Miután abba hagytam a hisztérikát,folytattuk a kés dobálást.Mondjuk nem tudom mi értelme van én nem hiszem hogy fogok valaha is késeket dobálni.Késsel szúrni kell meg vágni...esetleg nutellás kenyeret kenni.De dobni?Tiszta elmebeteg ötlet.Főleg hogyha eldobom valószínűleg fegyver nélkül maradok és ha az ellenfelem elkapja nála lesz fegyvert,szóval ez így elég tré. Eme eszme futtatásom Szebinek is elregéltem,de valahogy nem reagált rá semmit csak röhögött.
Egy óra kés dobálás,és egy óra  erősítés (na meg 20 perc amiben a szöszivel egymást gyilkolásztuk) után szerintem minden ember kipurcanna,én is ugyan ezt tettem.Csalók elterültem az ágyamon és valahogy egyik testrészem se bírt megmozdulni.Csak fetrengtem az ágyon bénultan,mikor is Bella nyitott be.
-Szia Réka...jól vagy?-érdeklődött felőlem a nő én pedig nyögtem egyet.
-Nem,kérlek hagyj meghalni.-kuporodtam össze az ágyamon.Bella csak nevetett egyet és hátra dobta válla felett a hosszú vörös haját.
-Haha nyugi,majd hozok valami szert amivel könnyebben fogod bírni az edzéseket.
-Edzés?-sikítottam.-Nem ez nem edzés ez kínzás.Reggel nyolc órakor kés dobálás,erősítés és a szöszivel való veszekedés...nekem valahogy túl sok így reggel.
-Elhiszem de az a kencefice segíteni fog.-huppant le mellém mosolyogva.-Egyébként azért jöttem hogy most már el kéne látnom téged ruhákkal meg fegyverekkel.Íjászkodni tudsz?
Emlékek törtek fel bennem egy íjász táborból...naná hogy tudok!A táborban is én voltam a legprofibb ami azért elég cool.
Tehát biccentettem egyet.
-Akkor gyere.-fogta meg óvatosan a kezem és felhúzott.-Ha akarod beszerzek egy tolószéket.-nevetett fel de inkább felálltam.Felmentünk az edző terembe,aztán a fegyverszobába.Bella kihúzott egy dobozt a sok közül belőle pedig elővett egy íjat és mellé vagy 10 db nyilat.
A kezembe nyomta.
-Ez a tied.-mosolygott,aztán ismét kutakodni kezdett.És még előszedett pár cuccot többek között egy pisztolyt.
-Wááá!-sikítottam fel mikor megláttam a fegyvert.
-Nyugalom,nem lőlek le,de ez egy különleges pisztoly,démonok ellen van.
-Akkor a vámpíroknak nem is árt?-kérdeztem vonakodva.
-A vámpírok könnyen gyógyulnak.
Ja tényleg...ez azért jó hír nem?Ha lelőnek nem biztos hogy meghalok,mert könnyen gyógyulok...
Miután megkaptam a nekem járó fegyvereket Bella még adott nekem egy zsák ruhát.
-Ígérem még szerzek neked.-vigyorgott kedvesen...én pedig úgy éreztem magam mintha gyerek nap lenne.Le is szaladtam az edző terembe és oda álltam íjjal a kezembe ahol,a késeket szoktuk dobálni.Megfeszítettem az ideget amire már rá volt téve a nyíl,céloztam és...lőttem!Telibe!A közepébe!Egy darabig ezzel szórakoztam.
-Jól áll ez az íj a kezedben.-suttogta Alex a fülembe,én pedig hála neki célt vesztettem.Dühösen fordultam a fiúhoz aki szinte észrevehetetlenül termett mögöttem.Hülye vámpír erő!
Felvontam az egyik szemöldököm.
-Mióta íjászkodsz?-kérdezte.
-Már régóta íjász táborban is voltam.-vontam vállat ő pedig elnevette magát.
-Akkor tényleg régóta,táborba csak a kicsik járnak.-nevetett fel,nekem pedig nem volt szívem elmondani hogy tavaly nyáron voltam...
-Kihagytad az ebédet.Vacsorázni nem szeretnél?-szólalt meg újra.
Vállat vontam.
-Mehetek éppenséggel.-feleltem rezzenéstelen arccal.Nem szabad senkiben megbíznom!
-Akkor találkozunk az étkezőbe.-kacsintott és el is tűnt.Hű ezt a gyorsaságot én is kiakarom próbálni.Lementem a szobámba letettem a nyilat,majd ismét elindultam lefelé az étkezőbe.Csak hogy megbotlottam és szerencsétlen a lábamban.
-Ahogy mondani szokás le menni mindig könnyebb mint fel.-hallottam meg félig kómásan egy hangot,a hang gazdája felsegített.-Megütötted magad?-kérdezte.
-Nem..nem...-fogtam a fejem és kissé homályosan láttam.Mikor kitisztult a fejem megpillantottam Szebit Gyorsan kiszabadítottam a kezem az ő mancsaiból és betámolyogtam az étkezőbe és elfogyasztottam a finom tejbegrízt. Majd gyorsan feliszkoltam és összekészítettem mindent az esti akcióra.
18:50 a ház kezd egyre csendesebbé válni de még mindenki fent van.Az előző egy órában Szebivel voltam,kivételesen nem késeket dobáltunk ha nem a sebesség növelést tanultuk.
"Úgy vonulsz mint egy mamut csorda" - idézem a szöszit aki szépen leszólt engem.
Azt hiszem ideje indulni tél van és eszméletlen sötét.Szóval GOOO! Kiültem az erkélyemre,kicsit veszélyes lehet,de állítólag hamar gyógyulnak a sebeim.Szóval ha kitörném a nyakam,az meggyógyulna...ki tudja mennyi idő alatt de meggyógyulna.Nyeltem egy nagyot és levetettem magam a sötétségbe....