Menekülés

Két autó száguldozott egymás mellett az úton. Ebbe semmi cinkes nem lenne,kivéve hogy én,az egyik autó azaz pontosabban furgon egyik utasa voltam. Talán meg ebből se lenne baj hogyha a piros autó nem csapódott volna két percenként a milyénkhez. Beni idegesen rángatta a kormányt.
- Ezek most szivatnak?-horkant fel Kevin én pedig rémülten pillantottam rá.
-Most mi lesz?Nem akarok ilyen fiatalon meghalni!!!-hisztizett Alex és félelmében leszorította a vérkeringést a kezemben.
-Csillapodj már!-rántottam ki karom a fiú szorításából és dühösen néztem rá.
- Ez itt nem a VHE autója.-állapította meg Niki mikor kinézett az ablakon.
- Hát akkor?-vonta fel Kevin a szemöldökét.
- Csak megállapítás.-dünnyögte Niki.
-Nem úgy értem hogy akkor ki kocsija?-döntötte hátra Kevin a fejét és így egyenesen a "plafont" nézte.
-Én pedig úgy értem hogy nem tudom ki kocsija csak megállapítottam hogy nem a VHE-é.-horkant fel a lány is.
Hamarosan egy bazi nagy csapódás érte kék furgonunk és az autó megpördült a széles úton. Sikítva kapaszkodtam az előttem lévő ülésbe, Alex pedig azt üvöltözte a fülembe " Hogy miért egy ilyen jó képű srácnak kell meghalnia?!" eközben engem fojtogatott ami csak fokozta idegességem.
Eszméletlen gyorsan történt minden, villámcsapásként ért minket a dolog. Még is volt aki élvezte... ugyan is Zsolti úgy csinált mintha csak a hullámvasúton ülne.
Na ja vannak ilyen emberek, végül is nem lehet bajunk nem de? A vámpírok regenerálódnak vagy mi a bánat. Ugye?
Egy hatalmas fékezés a kocsi pedig az oldalára dőlt, de a pörgés hála az égnek abba maradt.
-Mindenki rendben van?-kérdezte Kevin és miután szép sorjában csapatunk élet jelet adott maga után ő kiszállt a kocsiból, én pedig rögtön utána.
-Pattanj vissza a kocsiba kis csaj, ez veszélyes.-szólt rám a fiú és a szélt a szemébe söpörte élénk szőke haját.
-Van nevem is... előbb áruld el hogy mit akarsz!-sikítottam utána.
-Ugyan már! -fordított hátat és elindult egyenesen előre, én pedig egyenesen utána... fogalmam sincs miért követtem, valami megmagyarázhatatlan ösztön vezetett abban a pillanatban.
-Kevin várj már!-bukdácsoltam utána és elkaptam a karját.Hirtelen megpillantottam egy PIROS autót... azt az autót amelyik üldözőbe vett minket. A szívem hevesen dobolt a mellkasomban és erősen megszorítottam Kew karját.
-Ülj vissza a kocsiba Réka.-morogta és ellökött magától én pedig esetlenül a földre zuhantam. Hm , igazi úriember ! Eközben a többiek megfordították nagy nehezen a furgont így most már olyan mi sem történt állapotba került, leszámítva a horpadásokat és a karcokat... na ja.
-És mi lesz ha nem?-kérdeztem vissza pimaszul a szőkétől aki csak felnevetett majd elindult a piros autó felé amelyből két ember szállt ki , két 20 év körüli. Nem úgy néztek ki mint a VHE-sek, habár ők is öltönybe voltak , és  sötétített szemüveg... még is, mások voltak!
-Mit akartok tőlünk?!-kiáltotta el magát Kew.
-A lányt...-dörmögte az egyik és már el is indult felénk olyan gyorsan érkezett egyik helyről a másikra hogy nem is láttam ahogy mozog.Csak annyit pillantottam meg hogy a férfi már Kew mögött , sikítottam... de túl későn szőke haverom már a földön feküdt nekem pedig lefogták a két kezem.
-Gyere szépen és a barátaidnak nem esik bántódása.-biccentett a furgon felé majd a földre szorított Kewre néztem.
-Réka ne...-nyögte Kevin de szerencsétlennek rátapostak a fejére.
-Ne pofázzál!-mondta a hapi aki terrorban tartotta Kewet.Nyeltem egy nagyot. Hűha ez biztos nem volt kellemes. Ereimben hirtelen megfagyott a vér és testemben adrenalin és félelem cikázott végig melynek hála kirázott a hideg. A francba is! Menekülni nem tudok... velük kell mennem....
Biccentettem egyet nagy nehezen és esküszöm életemben nem reszkettem ennyire. A mögöttem álló férfi elkezdett tuszkolni a piros verda felé én pedig oda botladoztam nagy nehezen egészen addig míg ...
Egy hatalmas lökést éreztem és a következő pillanatban már a földön feküdtem.
-Mi az Isten?!-förmedt el a férfi én pedig óvatosan hátrafordultam. Beni küzdött a pacákkal, hamarosan Niki is csatlakozott hozzá, a másik hapsival pedig Zsolti és Alex vívott ádáz küzdelmet. Rémülten forgattam a fejem jobbra balra.
-Réka!-üvöltötte el magát valaki én pedig a hang felé fordítottam a fejem.-Gyere gyorsan.-kiabált a valaki aki nem volt más mint Kew, szó nélkül megragadta a kezem felrántott és már szaladtunk is árkon bokron át. Nem tudtam merre tartunk a fiúval, hogy helyes -e ott hagyni a barátaimat...elvesztettem minden logikus elvemet, egyetlen cél volt előttem akkor "MEGMENEKÜLNI!" .
Sokáig még hallottam a csata üvöltéseket, sokáig éreztem még az adrenalint melynek hála gyorsabban szaladtam mint valaha, és sokáig magam se tudtam mi történik velem. Futottam futottam és futottam. Mivel vámpír vagyok vagy mi a csuda nem fáradtam el pár km után se, ellentétben Kevinnel aki pár percre megállított.
-Huh..-nyögött fel és leült egy farönkre amit ellepett a hó, de őt túlzottan nem zavarta a dolog.
-Ez...mi volt ez?-szakadt ki belőlem a régóta tartogatott kérdés.
-Megmenekültél, hála nekem, de semmiség ne köszönd, szeretek csinos lányokat megmenteni .-kacsintott rám a fiú enyhe gúnnyal, amire már nem volt erőm reagálni, inkább csak leültem mellé a farönkre.
-Most még is mit csinálsz?-kérdeztem meg néhány perc csend után,
-Gondolkozom.-vágta rá durván.
-Aha ritka  tevékenység lehet ez tőled...-kuncogtam és próbáltam feldobni a borzalmas monoton hangulatot ami letelepedett közénk. Mit ne mondjak nem nagyon sikerült eme tervem, de üsse kavics, Kew megfulladhat a hülye monoton kedvével együtt. Nem rég óta ismerem, de nem valami barátságos egy fazon...de jobb mint a semmi, vagy rosszabb még nem sikerült eldöntenem.
Nagyban gondolkoztam mikor a fiú megragadta a karom és végre megszólalt.:-Mennünk kell...a Lovi erdő nem messze van, a többiek úgy is arra tartják az irányt.
-És mi van ha keresnek minket.-forgattam a szemem és csípőre tett kezekkel meredtem rá.
-Így is úgy is a Lovi erdőben lyukadunk ki ez a lényeg nem?- kezdett el rángatni Kew és mivel ebbe  nem tudtam belekötni inkább durcásan követtem az úton.Most nem futottunk csak szép csendben sétáltunk, a hó pedig egyre inkább szitált.Remek nem tudom meddig kell sétálnom ezzel az unszimpatikus emberrel de már nem tetszik a dolog...Jahj...

Furgon fuvar

Két fiú kapott két oldalról a karomért és farkasszemet néztek egymással.Ajajj ez nem hangzik túl jól..Feszültség szikrázott körülöttünk és egyre csak hullott a hó is, ami gyengéden suhant a szélben, ami nem volt éppen gyenge erejű.
-Mi lesz Réka?Te nem vagy ... közéjük való.Otthon a helyed egy biztonságos világban, és nem az övéjükben.-biccentett két barátom felé Beni.
-Te meg miről beszélsz?Ugyan olyan vámpír mint mi csak bénább.-csattant fel Alex és szorított egyet a kezemen.
-Ugyan már!-legyintett Beni.-Nem tudtok átverni, se engem se a szenzorom, ami nem jelzett vámpírt a közelben egészen addig míg ide nem jöttetek.
Ismét ez a szenzor, vajon mi lehet ez?Egy gépezet ami jelzi a vámpírokat?Ez úgy hangzik mintha Beni valami vámpír vadász lenne, pedig falfehér bőrével és ében fekete hajával ő is elmehetne egynek, és azok a fehér fogak.De kétlem hogy az lenne.
- Az lehetetlen, Réka is vámpír.Ugye csajszi?Mutasd a fogaid.-simította meg a hátam mellém érve Niki én pedig kiengedtem tűéles agyaraim.Beni elképedve nézett rám.
-Ez tényleg lehetetlen!A szenzorok....-dadogta a fiú.
-Hagyjad már a szenzorjaid ember! Nem jelezhet mindent az a szerencsétlen vasdarab sem.-csapott Beni bőrdzsekivel takart vállára Alex.
-Ez akkor is furcsa, majd beviszem a laborba hogy vizsgálják meg.De így meg...-hebegte a fiú és kisöpörte fekete haját a fél arcából.
-Nem áll a fuvar?-szontyolodtam el és végre én is jelet adtam létezésem felől.
-Dehogynem!Csak áruljátok el hova a rákba készültök.-sóhajtott végül a fiú és nekidőlt a kék furgonjának,két bajtársammal egymásra néztünk .
-Lovi erdő.-mondtuk egyszerre majd bepattantunk a kék furgonba.Előre Niki ült Beni mellé, hátra pedig én préseltem be magam a három fiú közé.Magyarán Zsolti (vörös) Alex és Kevin (szőke) közé.
-Én még mindig nem értem miért nem jelezte soha hogy Réka vámpír...-csóválta a fejét Beni vezetés közben.
-Nem rég változott át lehet azért.-forgatta a szemét Niki miután sokadjára meghallotta a fiú idegesítő kijelentését.Én csak bámultam ki az ablakon és befészkelődtem Alex ölébe.
-Elméletileg az újoncokat is kéne észlelnie...én ezt nem értem.-ingatta továbbra is a fejét a fiú.Én pedig dühödten felhorkantam :
-Beszélhetnénk másról?
-Persze, például arról hogy miért ilyen csontos a segged.-lökött meg Alex.
-Hé! Nem csontos a seggem.-hüppögtem sértődötten, és arrébb csúsztam közelebb Zsoltihoz.
-Ha ez vigasztal szerintem nagyon jó segged van.-nézett rám csillogó zöld szemekkel. Hát ez hülye... Hamarosan néma csend telepedett ránk én pedig jobban szemügyre vettem a járműben ülő társaimat.
Szemeim először Nikire tévedtek aki előttem ült, a szőke haja laza copfba volt fogva, egy neon zöld sí kabátot viselt cicanacit és egy napocskákkal tele firkált bakancsot.A szája kissé ki volt repedezve,arcát pedig pír öntötte el, dús hosszú szempillái megrebegtek kicsit miközben a furgon tetejét szemlélte a kék szemeivel.
Hamarosan tekintetem Benire siklott át, fekete napszemüvege még mindig ott virított arcán habár a nap lepke fingnyit se sütött. A haja ott lógott az arcába és a fekete csöves sapija természetesen elhagyhatatlan, ha jól láttam sötétkék converse csukát viselt. Azon kívül fekete bőrdzsekit és egy úgyszintén fekete nadrágot.Kicsit sem hasonlított a mellettem ülő fiúkra...
Kevin szőke haja tincsenként tapadt a homlokához és jól beburkolódzott a fekete fehér síkabátjába, két bakancsos lábát pedig kinyújtotta amennyire csak tudta, miközben meg meg csillantak hatalmas barna szemei, telt ajkain pedig több ideig elidőzött a szemem mint kéne...
-Gáz lenne ha rágyújtanék?-szólalt meg hirtelen mellettem Zsolti, és belenyúlt szürke kabátja zsebébe.
-Gáz lenne!Átvenné a hajam azt az undorító szagot.-húzódott arrébb kicsivel Alex én pedig vele együtt mivel az ölében ültem továbbra is.
Mit ne mondjak Alexnak azt hiszem a külseje volt a legfontosabb eme földön és minden bizonnyal a  head & shoulders sampon gyűjteménye.Mondjuk látszódik is a haján hogy ápolt... olyan szinten ragyog a haja akár csak a boci barna szemei.
-Ugyan már egy szál cigibe még nem halt bele senki.-forgatta zöld szemeit Zsolti.
-Dehogy nem , egy cigivel kezdődik és kitudja már is függővé válhatsz.-okoskodtam.
-Hohó nyugalom csillagom, csak napi egy dobozzal szívok, és attól függetlenül még a mesebeli hercegeket is lekörözöm ha csókról van szó.-kacsintott rám a vörös hajú én pedig összeráncolt szemöldökkel néztem rá.
-Persze, kész élvezet lehet azzal a borzalmas leheletű száddal smárolni.-kacagott fel hirtelen Kevin.
-Ugyan tudom hogy akarod.-nézett perverz mosollyal Zsolti a szöszire aki fintorogva vállba boxolta.
-Álmodozz csak tovább haver.-röhögte.
-Na jó nem érdekeltek!Akkor is elszívok egy cigit már nem bírom.-vett ki hiper szuper gyorsasággal egy gyújtót.
-Ha megmered gyújtani kidoblak a furgonból.És nem viccből mondtam .-mordult fel Beni a vöröske pedig azonnal zsebre vágta az anyagot.
-Köszönöm-szusszant Niki és kitekintett az ablakon.-Mikor érünk oda?
-Nem tudom,másfél óra maximum.De miért mentek át a Bermudákra?-tudakolta a fiú.
-Mert, rég voltunk már a VHE földjén.Gondoltuk megmutatjuk Rékának is.-rögtönzött Alex és belehapcizott a hajamba.
"Egészségedre" motyogta mindenki a furgonban én meg undorodva a hajamhoz nyúltam.
-Aha szóval azért keres titeket egész Debrecen.-futott végig egy cinkos mosoly Beni arcán.
-Miről beszélsz?-döbbentem le.
-Ez titkos akta.-"cipzározta össze" Zsolti a száját.
-De elmondhatjuk ha veletek tarthatunk.-folytatta Beni és megcsillantak fehér fogai.
Erre Niki hátra fordult és összenéztünk, azaz nem mi ha nem ő és a mögöttem ülő Alex, igaz egy pillanatra mondjuk találkozott tekintetünk.Pár másodperc és Niki meg is szólalt :- Rendben.Szóval akkor tudnod kell igazi célunk...
-És mi az ?-érdeklődött a szöszi.
-Van egy haverunk... elkapta a VHE ... és őt szabadítjuk ki.-nyögdécseltem.
-Oszt miért került a spanotok dutyiba?- kérdezte "intelligensen" Zsolt.
-Mert felébresztette ezt a hülyét, ez a legnagyobb hibája, most a nyakunkon maradt a csaj.-borzolta össze a hajam Alex.
-Kössz...-dünnyögtem.
-Tudod hogy szeretünk Réka.-vigyorgott rám Niki a visszapillantó tükörben.
-Hát meg is érdemelte az a rohadék....-dünnyögte alig érthetően Beni.
-Ezt még most szívd vissza!-pillantott szikrát dobáló tekintettel Niki a srácra.
-Bocsi szöszi de a Bennek igaza van, nem az ő világa... egy ember se érdemli meg ezt...most nézd meg szegény csaj elszakadt a szüleitől.Még a tejes dobozokon is rajta van a képe.-szólalt meg halkan Kevin.
-Lehet hogy nem élete legokosabb döntése... de úgy vélem jobb lesz ha nem személyeskedünk.Amúgy is nem ismeritek őt.-szipogta Niki és eléggé elérzékenyült. Fájó pont ként érintik a szöszis dolgok. Érdekes...
-Szóval honnan veszitek hogy a VHE keres minket?-kérdeztem tárgyilagosan.
-Ja hát mióta beszálltatok a kocsiba azóta követnek minket.-vont vállat Beni.
-HOGY MI VAAAN??-esett le mind a hármunk álla.
-Akkor padlógáz tesó!Zúzzunk innen!-rémültem meg és kipillantottam az ablakon egy piros jármű jött szorosan mögöttünk majd egyenesen nekünk jött.
-Hé! Ez összetöri a furgont.-csattant fel Zsolti.-Tapossál a gázra ember!-csapta vállon Zsolti Benit és már száguldoztunk is a kihalt úton.

Két tűz között

2013.12.24.szerda dél környékén

-Mondd csak Alex még is hol vagyunk?-kérdezte dühödten Niki és hátravetette válla felett szőke haját.
-Nyugi , mindjárt ott vagyunk .-dünnyögte a fiú én pedig idegesen pislogtam rá.
-Ugyan ezt mondtad pontos 7 kilométerrel ezelőtt is!Most már biztos hogy eltévedtünk.-ingattam a fejem és lerogytam az útra, majd azon tanakodtam hogy milyen egy ismerős nekem ez a "Lovi erdő".
Elterültem az úttesten és fáradtan pillantottam a kék égre, a hasam korgott és már nagyon álmos voltam.Pár pillanatra le is csuktam a szemem, egészen addig míg valami jeges nem érintette az arcom, aminek hála a hideg végig sprintelt a hátamon.
Zavartan kinyitottam a szemem, és észre vettem hogy fehér kis cucc hullik az égből.Apró mosoly terült el arcomon és izgatottan felugrottam a földről.
-Srácok, esik a hó.-tudattam a két veszekedő bűntársammal a nagy hírt, de ők egy percre sem vették le a szemük a térképről.Végül odasétáltam hozzájuk és kitéptem a térképet a kezükből.
-Figyelnétek rám is egy percre?Egész úton csak vitatkoztatok!-fakadtam ki.
-Ouh Réka, hagyd abba most nem ez a legfontosabb. Ha érdekel eltévedtünk.-nézett rám mogyoróbarna szemeivel Alex.
-És ez is a te hibád.-dörmögte Niki.
-Na jó, talán tudok segíteni mivel alapjáraton itt születtem meg.-nyitottam szét a térképet és mindentudó tekintetet vetettem rá.Aha meg is találtam a "Lovi erdő" feliratot, csodás. Szóval ez a bizonyos erdő pontosan ott volt az.... az otthonunk környékén.... csak nem?
-Hahó Réka!Inkább add ide azt a térképet.-vette volna Niki a lapot ha átadom.
-Ez... ez az az erdő ahol Szebi átváltoztatott.....-nyögtem fel elcsukló hangon és a két bajtársam elkerekedett szemmel nézett rám.
-Tényleg?Hát legalább lesz aki tudja az utat, nem úgy mint EGYESEK.-horkant fel Niki.-Na mutasd az utat.

Némán ballagtunk az autó út mentén, nem túl sokan jártak arra felé,én pedig majd nem megpusztultam. Hideg volt, éhes voltam, na meg olyan fáradt hogy majdnem kidőltem mint a cementes zsák.
-Mi lenne ha stoppal mennénk?-dörmögtem halkan.
-Stoppal? Magyarországon? Te tiszta hülye vagy.-röhögött ki Alex.
-Miért simán lehet!-akadékoskodtam.
-Figyu te nyugodtan mehetsz, de előre szólok hogy az a kocsi meg nem áll a határokig.-nyújtotta ki a nyelvét a fiú én pedig a vállába ütöttem.Utálom ha igaza van!
De még bármi lehetséges... meg amúgy is vámpír vagyok, próbáljon velem packázni bárki is, leütöm mint a legyet!
Megtorpantam az út szélén és vártam hogy jöjjön valaki...valaki....
Ez a bizonyos "valaki" kék furgon formájában jelent meg előttem.Rögtön kinyújtottam a kezem és izgatott stoppolásba kezdtem.
Meglepetésemre a furgon megállt...és lehúzódott az ablak.
-Nocsak, csak nem Réka?-hallottam meg az ismerős hangot. Egy fiú hajolt ki az ablakon, fekete vasalt haja eltakarta félig az arcát, egy sötétített fekete napszemüveget viselt....először nem ismertem fel de aztán levette napszemcsijét és megláttam rikító kék szemeit.
-Beni!-suttogtam mosolyogva.-Segíts kérlek, kéne egy fuvar.
A fiú eltöprengve hátrafordult.
-Srácok elvigyük?-szólalt meg és ismeretlenek hangja lepte el a furgon környékét.
-Szóval?-kérdeztem rekedten.
- Na gyere pattanj be.-vigyorgott rám óvatosan félre néztem.Nikinek és Alexnak is kéne szólnom...
-Baj lenne ha még két haverom jönne?-kérdeztem megilletődve mikor egy vörös hajú srác hajolt ki az ablakon, minek hála kicsit ugrott a pulzusom.
-Ahww dögös.-vigyorgott rám a vörös hajú fiú.-A nevem Zsolti hát kegyedé?-vicsorgott továbbra is,és el se tudtam képzelni milyen perverz gondolatok cikáztak végig az agyán.
-Ülj már a seggedre Zsolti.-szólalt meg még egy srác.
Erre a fiú vissza huppant a kocsiba de előtte rám kacsintott és mutatta a kezével hogy hívjam....nem is tudom a telefon számát.
-Hát persze elférünk, kicsit zsúfoltan de elférünk.-biccentett Beni én pedig két bűntársam után kiáltottam akik megdöbbenve fordultak meg és másodpercek alatt mellém érkeztek. Arhg vámpír sebesség mi?
Alex és Niki ideges tekintettel nézték a kék furgont és a belőle kihajoló Benit.
-Szóval gyertek elvisznek.-vigyorogtam és büszkén pislogtam magam elé.Már hogy ne lettem volna büszke magamra, szereztem fuvart!Ám valahogy két bűntársam arcán nem látszott az öröm hogy megszabadítottam őket pár száz méter gyaloglástól.Élesen szemeztek Benivel.
-Mi az??-kérdeztem meg végül zavartan és ebben a pillanatban egy mély fiú hangot hallottam meg ... azt hiszem azét aki berángatta Zsoltit a kocsiba.
-Beni jelzett a szenzor.-motyogta szinte alig hallhatóan de az én remek hallásom így se tudta átverni.Barátom hamarosan a következő szavakat köpte maga elé:-Vámpírok...
Hogy mii vaaaaan????  Még is honnan tudja ezt???? Te jóságos ég!!!! Niki és Alex zavartan hátraléptek egyet.
-Réka nem kéne ilyenekkel barátkoznod.-kapta elő Alex a tőrét.
-Miről beszéltek?-sipítoztam a szívinfarktus határán.-Beni csak egy....
-Egy vadász.-vágta rá rögtön Alex.Vadász? Mármint lelövi a kacsákat és az őzikéket? Remélem hogy csak erre gondolnak... nem pedig másra.
-Még mindig nem értem...-csóváltam a fejem rémülten.
-Persze hogy nem érted,nem is kell megértened.Hazaviszlek.-förmedt rám Beni.
Rémülten néztem a fiúra aki kipattant a kocsiból és majdnem elkiáltottam magam hogy segítség molesztálni akarnak.De most ezt nem akartam elpoénkodni, akármilyen favicc is.
-Nem viszed sehova!-nézett szigorúan Niki Benire.
Ajajj....