Szökjünk meg!

Miután levetettem magam az ablakból szívem szerint elkiáltottam volna magam hogy : THIS IS SPARTAAA!! De tisztában voltam vele hogy csöndben kéne maradnom szóval inkább csendben repültem lefelé egészen addig míg szabadesési alakzatban földet nem értem.Kicsit fájdalmas volt de túléltem pár heggel.Felpattantam odakint már vészesen sötét volt,és nem láttam semmit,kivéve hogy az istállóban ég a villany...basszus!Ha beindítom a motort az picit zajos dolog.Na most mit kezdjek?Menjek lóval?Ugyan már ha vannak az istállóban valószínűleg észre veszik ha elviszek egy lovat...menjek gyalog?Hát csak ez az egy dolog maradt hátra.
-A franc!-nyögtem fel.És akkor eszembe jutott még valami ami keresztbe tesz...az őrök.Dühösen horkantottam egyet és belerúgtam egy kavicsba.
-Nyugodj le.-hallottam meg egy férfi hangot,nem fiút férfit.
-Ki az?-néztem rémülten körbe,nem láttam senkit.
-Hallasz?Hiszen ez lehetetlen !Ki vagy te?
Pff. Hirtelen azt akartam már mondani hogy "én ugyan ezt kérdezhetném magától is",de anyukám illedelmességre tanított az idősebbekkel szemben tehát bemutatkoztam.
-Hát maga ki?-kérdeztem  a rövid beszámoló után.
-Herold vagyok,a kertész.
-Értem...-hebegtem és minél előbb megakartam szabadulni a férfitól,ugyan nem láttam az alakját.
-Segítségedre lehetek valamiben ifjú hölgy?
Na most elmondjam neki vagy sem?Végül is nem hiszem hogy tudna segíteni...
-Elakarok menni innen egy boltba mert holnap karácsony és venni akarok ajándékokat.-feleltem röviden és tömören.
-Aha!És nem tudsz átjutni az őrökön?Vagy csak nem engednek el?
-Mind a kettő.-vontam vállat zavartan.
-Azt hiszem tudok segíteni...Akarod hogy kijuttassalak?
Erre felcsillant a szemem és bólintottam egyet...
Az utolsó dolog amire emlékszem az az hogy egy gúnyos nevetést hallottam és hogy buta vámpírok, a következő percekben már elvesztettem az irányítást a testem felett és nem tudtam mi történik velem.Talán a sokk miatt ,talán más...mikor ismét átvettem testem felett az irányítást,odakint találtam magam, a kerítésen kívül.Ez hogy történt?Megnéztem a telefonomat.19:00 sietnem kell!
Hihetetlen gyorsasággal elkezdek futni,akár egy vámpír...hiszen ez vámpír sebesség!
Megpillantottam a Plázát, 19:10 van,igen ez hihetetlen gyorsaság!Belépve az üzletbe azon gondolkoztam kinek mit vegyek. Katának valami könyvet szeretnék, belépve a könyves boltba megpillantottam egy nagy csomag könyvet.Vajon van olyan amit még Kata nem olvasott?Na ez aztán rejtvény a javából.Kicsit megimbolyogtam,kezdtem rosszul érezni magam,de biztos csak azért van mert egy könyv rengetegbe pottyantam.Ez talán a legrosszabb rémálmaimban sem szerepelne. Jajj! Gyorsan kiválasztottam egy könyvet és egy könyvjelzőt és már iszkoltam is a következő boltba,majd a következőbe , a következőbe és a következőbe. Nagyon nagy fejtörést okozott hogy kinek mit vegyek,de nagyjából sikerült mindent beszereznem.
-A Pláza hamarosan bezár,kérem mindenki hagyja el az épületet.-hallottam meg egy női hangot,ami magyarán arra kért minket hogy takarodjunk haza,csak kicsit kifinomultabban mondta el a tényt talán...Kilépve a Plázából megcsapott a hideg,kicsit össze rezzentem,elkezdett fájni a fejem de nagyon!
-Hé Réka!-köszönt nekem valaki... egek!Most mit tegyek?Megfordultam és Benit pillantottam meg...mindenesetre jobb mintha valamelyik osztálytársam vagy valaki olyan állna mögöttem aki közelebb áll hozzám.
-Szia.-hebegtem zavartan.A franc,a franc,a franc,a franc,a franc.....
-Nem jelöltél vissza facebookon.-nézett rám csillogó szemekkel.A franc,a franc,a franc...
-Öh igen elment a netünk...-improvizáltam és kicsit meginogtam,nem értem magam valami jól...
-És megadod a telefon számod?-kérdezte egy telt vigyorral a fején.-Mondd csak jól vagy?
Milyen ironikus pont arra gondoltam hogy elég rosszul vagyok erre megkérdezi hogy jól vagyok -e.
-Persze.-feleltem és kijelentésem egy bólintással s megerősítettem,aminek hála még jobban fájt a fejem a mellkasom pedig erősen szúrt.
-Nincs neked lázad?-tapizta le Beni a homlokom.-Jó ég!Réka te lángolsz.Menj el orvoshoz.
-Nem ez az átlag testhőm.-magyarázkodtam.
-Jó,de azért el kéne menned orvoshoz, na de akkor megadod a telefon számod?
Gyorsan lediktáltam neki a számomat és már el is köszöntem tőle.Vissza kell érnem a szállóhoz,valami nagyon furcsa történik velem.Az erdőhöz érve kezdett összerogyni alattam a lábam,odabent sötét volt és attól féltem eltévedek.Már nem futottam,csak nyugodtan sétáltam.Mondjuk ahogy sétáltam azt mindennek lehet mondani csak nem nyugodtnak.És bevallom egyenesen rettegtem hogy valami kis izé elkap engem.Hamarosan a vaskerítéshez értem ami körbe vette a szállót.
-Ki van odalent?-világított rám az éjjeli őr.

2013.12.25.kedd
Egy ismeretlen szobában találtam magam mikor felkeltem,vagy talán még sem olyan ismeretlen.Kissé homályosan láttam szóval nem volt egyszerű megállapítani a dolgot.Egy vörös hajú nőt pillantottam meg,valószínűleg ő fogta a kezemet is.A homályosság egyre csak nőtt, én pedig inkább ismét lecsuktam a szemem.Álmodtam.Sötét folyosókról , kihalt házakról.Szó mi szó rémálmaim voltak.
-Én ezt nem bírom tovább!Tegyenek valamit kérem!-hallottam meg egy nő hangját.Rémület mennyire ismerősen cseng.
-Sajnálom Annabella megtettünk minden tőlünk telhetőt,egy nővér se képes mindenre.-sajnálkozott valaki más,én pedig félálmomból vissza merültem a rémálmokba.Mi történhetett velem?