Démonok

A szavak csak úgy visszhangoztak  a fejemben. Más... más... ?
-Ezt még is hogy érted? -dadogtam rémülten és félénken pillantottam Lilire.
-Istenem, olyan sötét vagy hogy melletted egy vödör kátrány már atomvillanás! - hunyta le a szemét a lány.-Na jó kezdjük az elején csillagvirág. Te egy vámpír vagy, aki át változtattak. Én is egy vámpír vagyok akit átváltoztattak. Capise?
-Tehát azt mondod hogy minden átváltoztatott vámpír érzi a démonok szellemét?- ráncoltam össze a homlokom... akkor nem is vagyok annyira különleges.
-Nem csak azok érzik, akiknek átváltoztatásánál egy démon jelen volt.
-Ah logikus... -biccentettem és lefeküdtem az ágyra. Ezek szerint az átváltoztatásomkor jelen volt egy démon... hű ... és most ezzel mit kezdjek?
-Hogy mit kezdj vele? Ouh nagyon sok mindent tudsz vele kezdeni Réka. Gondolkozz !-nevetett rám Lilla és kivonult a szobából. Nekem pedig az járt a fejemben hogy mi a franc? Nem is mondtam ki hangosan... honnan tudta mit mondok? Jujjci ... ez ijesztő! Rögtön berohantam Márkóék szobájába akik meglepetten pislogtak rám.
-Réka ?-nézett rám Márkó és aggódva szaladt hozzám, ,majd szorosan átölelt. -Meg vagy?
-Ja élek és virulok...csak. -nyüszögtem és szépen tövéről hegyire elmeséltem a két fiúnak hogy mi történt.
Először érdeklődve és mosolyogva hallgatták aztán szép lassan eltorzult az arcuk. Pár perc néma csönd következett , és először Geri szólalt meg.
-Ki az a Lilla ? - kérdezte halkan és erről az a nap jutott eszembe mikor egy halott állatot találtam a szobámban. Akkor is folyton azt kérdezgette hogy ki az a Réka, aztán szép lassan rájött hogy szerény személyem lenne az.
-A szobatársam.-mosolyogtam rá kedvesen miközben Márkó a falat fejelgette. Nos igen ez az ő személyes reakciója volt. Olyan tipikus márkós.
-Értem...tehát... Te kajak látod a démonok szellemét?-faggatózott tovább Geri és felcsillant a szeme, kis gyerek még... 16 éves nem is várok el mást tőle. Igaz hogy 16 még is akkora mint Márkó, ami azért érdekes szerintem.
-Igen kajak látom őket...
-Az nem lehet hogy ez a képesség dolog összefügg azzal hogy Lilla a gondolataidba látott?-tette fel a kérdést Márkó.
-Az biztos hogy összefügg , de hogyan?-sóhajtottam és fáradtan terültem el az egyik fiú ágyán, nem tudom kién.
-Én már régóta sejtem hogy Lillának vannak sötét kapcsolatai.-húzta résnyire a szemét Geri.
-Azt hogy? Az előbb még azt se tudtad hogy ki az a Lilla.-röhögtem el magam.
-Olyan sok Lilla van, nem tudtam melyikről beszélsz.-mentegetőzött a fiú. Na ez jogos.
-Na mindegy, a lényeg hogy ki kéne találni hogy ezt hogy csinálta.-mondtam és segélykérően Márkóra pislogtam.
-Lilla nem ír véletlenségből valami naplót?-kérdezte.
-Hát persze a napló... de van egy szőrös rózsaszín kis könyvbe amibe este írogatott. Gondolom az az.
-Meg kéne szerezni....-suttogta elgondolkodva.
-Hát idáig én is eljutottam, de hogy? Azt se tudom hol tartja.-ráztam a fejem akár egy pulikutya, ha megszereznénk a naplót...megbizonyosodhatnék afelől is hogy Szöszike -e a ribi pasija.
Meg kell szereznem azt a szőrös naplót!
-Éjszakai kommandó?-sóhajtott Márkó.
-Ti is...?-vigyorodtam el.
-Mi is.-felelte kórusban a két fiú.Ezek szerint nem egyedül kell este kommandóznom ! Yeah!
-Ou srácok imádlak titeket!-visítoztam és a átöleltem a két fiút.
-Mi is szeretünk te zizi.-kócolta össze a hajam Márkó és a kis idill pillanat után rátértünk a lényegre. Az esti kommandóra.Tehát ez az egész csak akkor teljesíthető ha Lili nem lesz ott, éjszaka természetesen, nem ez lenne az első eset hogy nincs itt éjszaka tehát no problemo!A szipi -szupi hokitokimmal jelzek a két fiúnak hogy nincs itt Miss.Liba akkor bejönnek és feltúrjuk az egész szobát azért a szerencsétlen naplóért ... és fény derül mindenre. Addig is megkapom Márkó egyik deszkáját és együtt deszkázgatunk.

2013.12.29.vasárnap 22:00
Miss.Lilla eltűnt...nem láttuk még ma és így a takarodót 1 órával meghaladva sincs a láthatáron...van egy tippem hogy mit csinál...és még egy hogy kivel....na mindegy ebbe nem is akarok belegondolni.
Hamar előkaptam a hokitoki -m és szóltam a srácoknak hogy jöhetnek...
-Na hol lehet az a tetves napló?-sóhajtott Márkó , és gondterhelten körbenéztünk a szobába.
-A párnája alatt?-kérdeztem és már ugrottunk is , szétdúltuk az ágyát,de sehol semmi.
-Itt nincs, szekrény?Ruhák között?-találgattam tovább és azt is áttúrtuk de ott sem volt semmi...
-Én megnézem a szőnyeg alatt.-vont vállat Geri, mi Márkóval ráhagytuk...
-Hol tarthatja a naplóját?Te lány vagy jobban kéne tudnod!-csóválta a fejét Márkó.
-Komolyan úgy nézek ki mint aki naplót ír?!-kérdeztem felháborodva.
-Jogos, te egy fiús lány vagy!-ciccegett a fiú és beletúrt vörös hajába.Pfú...
-Ne most kezdjük el ezt megvitatni jó?Inkább ... keressük azt az átkozott naplót mielőtt Miss.Liba megjelenik.
-Remek ötlet.
Telihold van... a fény amit ennek köszönhetünk óvatosan kúszott végig a parkettán, és egyenesen az arcomat világította meg.Mélyen a teliholdba néztem, és eszembe jutott az éjszaka amikor eltévedtem az erdőben és azon silabizáltam hogy a hold tuti vágja hogy merre kéne mennem ... és további baromságok.
Vajon a hold azt is tudja hol van a napló? Hiszen mindent lát ... ő az éjszaka mindent látó baglya.  Bárcsak megtudnám kérdezni... bárcsak segítene... na mindegy addig is muszáj lesz kezembe venni az irányítást.
Áttúrtam a fürdőszobát, a szennyest, mindent amit csak tudtam. Kerestem kutattam.... de a napló... sehol.
-Biztos hogy láttad Te azt a naplót?-érdeklődött Márkó
-Igen láttam!
-Nekem nem úgy tűnik...-suttogta én pedig morcosan néztem rá.
-Senki se kötelez hogy itt legyél keresem én Gerivel is ugye Geri?-néztem körbe a szobában és tekintetemmel a fiút kutattam.-Geri?
-Haha ennyit a spanodról.-röhögött ki Márkó.
-Hova lett??-kérdeztem aggódva.
-Ha jól látom az ágy alatt van.
-Mit csinálhat az ágy alatt?
-Nekem lenne pár tippem.-röhögött  Márkó.
-Perverz.-suttogtam és lehajoltam a szőke fiúhoz aki az ágy alatt rejtőzött.-Mit csinálsz?
-Ja valami szőrös könyvet olvasgatok.-vonta meg a vállát és tovább eszegette a hamburgerét (?) .
-Add csak ide azt a szőrös könyvet!-kértem el a fiútól és igen tényleg az volt!-Hol találtad?
-Hát a szőnyeg alatt.A parkettában volt elrejtve.-ecsetelte Geri.
-Wow.Na most fény derül a lány sötét titkaira... azt mondom menjünk át hozzánk.-indult ki az ajtón Márkó és meg is indultunk a fiú szobája felé.Lehuppantam az egyik ágyra és elkezdtem olvasni


 2013.12.20.vasárnap
A legjobb nap amit valaha átéltem... Bászti... a fiú ... ő kell nekem!
Ma reggel láttam és pár percig összefonódott tekintetünk.Kíváncsi vagyok hogy csókol. Biztos Istenien!Meg kell tudnom!
...
Este bekopogtam az ajtaján. Egy szál farmerben nyitott ajtót,és húha. Durván kocka hasa volt, és kigyúrt karjai. A haja kesze kúszán állt...szőke....grr.
-Tudok valamiben segíteni?-kérdezte hanyagul és egy sármos mosolyt biggyesztett arcára.
-Tudnál.-feleltem és mellkasára tettem a kezem majd belöktem az ajtón. Hmm amúgy olyan szép hosszú vékony ujjaim vannak... lehetnék kézmodell... ez megjegyezendő dolog.
-És miben?-suttogta a fülembe... jól haladunk cica.Mélyen a szemébe néztem, és elmosolyodtam. Majd lekaptam. Igen erre várok napok óta! Az első csók vele. Édesebb bármelyiknél meg kell hagynom, eszméletlen jól csókol a srác, nem is tapasztaltam még ilyen jót.
Beletúrtam szőke hajába és....

-Te jó Isten!-pislogott Márkó, mivel ezek szerint Ő is olvasta.-Még egy ilyen ribancot....
-Azért tüzes kis csaj meg kell hagyni .-röhögött Geri , mi pedig Márkóval szúrósan néztünk rá.

A napló végébe lapoztam ahol két levelet találtam.Óvatosan kibontottam az egyiket.

Kedves Lilla!
Figyelemre méltó akaratod és szilárdságod van.Gondolom minden amit a fejedbe veszel azt el is éred. Különleges vagy...egy igazi gyémánt.Ritka az ilyen, látsz minket. Hallasz... érzel... és könnyű szerrel ki is tudsz minket használni. Én pedig tartozom neked, cselédeddé váltam, de mondd biztos vagy benne hogy ezt akarod? Egy vámpír és a mágia.
Furcsa lehet egy magam fajta szájából de nem akarom hogy erőd rosszra használd fel, de tudod mit? Megadom neked amit kérsz a következő teliholdkor találkozzunk az erdőben!
Üdv.:Hű szolgád

-Ez mi a szar?-förmedt el hirtelen a két fiú.
-Hát nekem kell tudjam?-néztem rájuk furán.-Na nézzük a másikat.

Szerelmemnek!

-Pfú ez valami nyálas szar lesz meg se nézem.-ment el Márkó.
-Én se.-fintorogtam és Geri is inkább visszatette a levelet a borítékba.-Hát nem lettünk sokkal okosabbak.-sóhajtottam és letettem a naplót magam mellé.
-Semmivel nem lettünk jóformán okosabbak.-húzta a száját Márkó.-Azaz ha tudnánk hogy ki a fene Lilla hű szolgája...aki a levelet írta.
-Hát nem egyértelmű hogy egy démon?-nézett ránk Geri, és jogos.
-Hogy lenne egy démon hű szolgája egy vámpírnak?Gondolkozz már idióta!-förmedt rá a fiúra Márkó.
-Nem...nem mondd hülyeséget. Ha egy magamfajta segít egy démonon, akkor az a szolgája lesz. Ezek szerint Lilla kihasználja ezt a lehetőséget, és a démontól szerzett ilyen erőket.-gondolkoztam.
-Méghozzá nem egy kis kaszás lehet az a démon...hanem valami magasabb rangú.-fejtette tovább a gondolat menetet Márkó.
-Neked is vannak ilyen szolgáid?-nézett rám Geri.
-Vannak.
-És milyenek?-érdeklődött Márkó is...
Én pedig félig sírva ... félig nevetve elregéltem nekik hogy áh az egyik egy sima kis kaszás, a másik meg csak a világ leghatalmasabbja aki éppenséggel rám vadászik.

M Á S

2013.12.28.szombat 22:00

-Az ablakon keresztül megyünk.-mondta a tervet Márkó miközben hátára vette katona mintás hátizsákát.
Remek!Már csak ez hiányzott este tízkor , egy jó kis bungee jumping...kötél nélkül. Nos drága adrenalin haverom most kiélheti magát. Hatalmas sóhajtással közelítettem meg az ablakot. Be kell vallanom kicsit félek.
Márkó ugrott ki elsőnek, ő simán vette a zuhanást, egy darabig láttuk csak repülő testét, aztán elnyelte a sötétség. De gondolom nem elsőnek csinálják, és nem halt meg... azaz egy vámpír nem halhat meg ch!Kimásztam az ablakba,és letekintettem a mélybe. Nem kellett volna, a lábam földbegyökerezett a látványtól.Idegesen szisszentem fel.
-Menni fog?-kérdezte Geri aggódó tekintettel.
-Há-át peerszee!-dadogtam kétségbe esetten és még egyszer utoljára farkas szemet néztem a sötéttel. Menni fog!Lehunytam a szemem és már le is vetettem magam a mélybe. A szél felkapta a hajam én pedig halálos iramban közeledtem a föld felé.A karjaim szét tártam és szabadesési pózt alkottam.Megpróbáltam visszatartani a sikolyt, ami rémületem jele volt.
Inkább csak lehunytam a szemem és vártam a becsapódást,miközben egy kellemes dallam járta át a fejem.
Már érzem közeledik a talaj, én pedig szétloccsanok mint az aszfalthoz vert tojás. Itt a vég!
Ám az acél kemény talaj helyett erős karok fogadtak.Szemeim lassan kinyitottam és Márkót pillantottam meg.
-Jajj te lány.-kuncogott és óvatosan letett a földre.Hamarosan Geri is megérkezett mellénk.
-Na szerintem az lesz a legjobb ha most felülsz a hátamra.-jelentette ki Márkó.
-Miért?-kerekedtek el a szemeim hirtelen.
-Felőlem jöhetsz a saját kis csinos lábaidon, de nagyon lefogysz maradni mellettünk, aztán téged ismerve még jól el is tévedsz.-nevetett fel harsányan a fiú. Jogos...a vörös átpasszolta a táskát Gerinek így akadály nélkül felpattantam a fiú hátára, és már el is indultunk.
Egy hatalmas széllöket vágott arcon miközben suhantunk a végtelenbe, mivel nem nagyon volt kellemes ez a hatalmas szél az arcomban ezért lehajtottam a fejem és hozzábújtam Márkó kapucnijához.Már is jobb a helyzet.
Igaz végig attól féltem hogy a fiú megbotlik és mind a ketten elnyalunk,féltem még a megállástól, hogy előre esek ha hirtelen fékez. Ijesztő volt ennyivel futkosni éjszaka, de még is milyen izgalmas!Másodpercek alatt az erdőhöz értünk, ott aztán Márkó ledobott a hátáról, én pedig ügyesen a talpamra estem.
-Zsír. Hannáék itt lesznek?-kérdezte a fiú Geritől.
-Nem ők most nem jöttek...-motyogta a másik fiú.
-Öhm...nem igazán tudom miről dumáltok, de akkor most mi lesz?-érdeklődtem a két sráctól,akik vállat vonva összenéztek.
-Esti túra?-vigyorgott Márkó és átölelte a vállam.-Te Réka!
-Igen?
-Tökre olyan vagy mintha a húgom lennél! -jelentette ki nevetve és összeborzolta a hajam, nem tudom ennek mi értelme volt, de se baj, ő dolga.
-Hát ez...remek.-igazítottam meg a hajam amit a fiú sikeresen elrontott.Elindultunk a nagy sötétségben lévő az átlagnál feketébb folt felé. A telihold "rásütött" az arcomra,így elég falfehér beütésem lehetett nem mintha nem az lenne alapból. Icipici hó ropogott a lábam alatt, de nem fáztam, pedig hideg szél simította végig az arcom. Ez a vámpírok egyik remek szokása, nem fáznak, persze mindenhol van egy határ, de ezt a kis mínusz 4-5 fokot meg sem érzem.
Hamarosan megpillantottam pár fát,amelyekre szintén rásütött a hold,így kicsit kiemelve henger alakjuk.Kicsit féltem, főleg a remetés sztori után...
-Olyan unalmasnak hangzik ez a túrázás.-szólalt meg mögülem Geri,és ott a pont. Mily unalmas már sétálgatni az erdőben...éjszaka... a sötétben...a varázsvilágban...nem túl izgi...
-Ja...ki kéne találni valami poénosat!-helyeseltem.
-Csönd legyen törpék, van nálam sör!-rázta a fejét Márkó és átvette a táskáját Geritől.
-Hohó!Én nem akarok lerészegedni.-tiltakoztam de a vörös mosolyogva kezembe nyomott egy dobozzal.
-Nyugi, egy doboz még nem a világ vége.-vigyorgott rám kedvesen,majd a másik fiúnak is dobott egy dobozzal.Húha...nem vagyok az a tipikus alkohol felé hajló emberke, de hát 18 éves vagyok gyerekek!Ideje élni!Igyuk magunk részegre, aztán dőljünk ki egy erdő közepén, mert igen az a raj!
Hatalmas vigyorral a képemen kibontottam a sörös dobozt,és el is kezdtem bele kortyolgatni.
A szám hirtelen megtelt keserű, ízzel de a mosolyt ezt se hervasztotta le arcomról, csak szép nőiesen kortyolgattam tovább. Azt hiszem ez a nőiesség a harmadik doboznál tűnt el.
Őszintén szólva nem emlékszem rá miket mondtam, miket tettem, csak egy bizonyos pillanatra emlékszem.
                                                                 00:00
Hangok a fejemben, emlékek a szívemben.
-Mi a franc ez?-sipítozok miközben a fülemre tapasztom a kezem, a két fiú összenézett.
-Sör.-vágta rá Geri unottan, nem nagyon nézte jó szemmel sörözgetésem Márkóval.
Nemtörődöm módra megráztam a fejem és térdre rogytam. A hangok.....
Réka....Réka....Réka...Segíts!....Segíts!!!
-Hagyj békén!-üvöltöttem torkom szakadtából és összegömbölyödtem az egyik tölgy gyökerei között.
Szükségünk van rád!...Réka!...Réka!!...Segíts!
-Nem segítek!!Menj innen!-sikítoztam tovább és végre kinyitottam a szemem, mellettem egy nagy fekete Harry Potter dementor szerű cucc volt... a franc még egy kaszás!
-Menj innen!-ragadtam meg magam mellől egy botot és a lény felé vágtam.-Menj már a francba!-üvöltöttem és erre a lény eltűnt.Zihálva dőltem neki a fának...mikor is....
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!-sikítottam de úgy még soha,a kaszás megakart szállni,de valaki elrántott a kaszás elől.

2013.12.29.vasárnap 10:00

 Egy kórházi ágyban ébredtem, a napsugarai szinte tökéletesen törtek meg az ablakon és vetődtek a hófehér padlóra. A fénycsík egészen az ágyamig kúszott. Kicsit furcsa volt számomra kinyitni a szemem, kis híján ki is égett a szemem a nagy világosságnak köszönhetően.Erőtlenül felültem az ágyban, majd körbenéztem.Senki sehol.Kimásztam az ágyból és kibicegtem a hatalma kétszárnyas ajtón aztán nagyjából bemértem hol vagyok, na igen valami gyengélkedő lehet.
-A fene...-szisszenek fel. Vajon ez most a gimi területe vagy valami városi kórház?Kéne keresnem egy embert...vagy bármilyen más élőlényt.
Csendesen lépkedek a folyosón és rájövök hogy ez az iskola területe.Ahhoz képest hogy már hét ágra süt a nap, egy lényt se látok a folyosón.Megindulok a szobám felé ahol már megjelenik pár ember,kik aggódva mérnek végig.Hamarosan Lilit pillantom meg,és ahogy meglát engem odaszalad hozzám.
-Jajj Réka!Úgy aggódtam érted!Gyere felsegítelek a szobádba!-ragadja meg a karom hősiesen, mondjuk szerintem eléggé látszódott hogy csak színlel , de a többieknek fel se tűnt.
-Mi a mennykőt  csinálsz?-suttogom a lány fülébe.
-Védem a rangom!-motyogja vissza durcásan, majd szó szerint felrángatott a szobánkba majd az ágyra lökött mint egy rongybabát.
-Mi az hogy  véded a rangod?!Mi történt egyáltalán velem?!
Lili hangos kacajba kezdett, tűsarkút viselt és olyan feszes nadrágot hogy csodálkoztam hogy még nem szorította el a vérkeringését.A szőke hosszú haját copfa fogta, úgy nézett ki mint egy élő barbie baba.
-Kis csillagom, hát nem emlékszel?Rossz kislány módjára kiszöktél a huligán haverjaiddal aztán fene tudja mi történt veled.Még jó hogy követtelek titeket mert a két balga barátod nem igen tudott volna rajtad segíteni.-ecseteli a lány. Igen rémlik valami, az éjszaka kimentünk Márkóval és Gerivel az erdőbe, sörözgettünk picit, aztán jöttek a démonok...aha!Már megvan egy kaszás segítségért rimánkodott tőlem, aztán mikor megtagadtam azt megakart ölni, csak valaki félre lökött....
-Várjunk csak... te löktél félre?
-Naná hogy én!Ha nem vagyok az a kaszás kinyír.Láttam a gondolatait.
-Azt mondod láttad a gondolatait...a kaszást is láttad?
-Mi van kicsi lány faggatózunk?Talán igen, talán nem.-vigyorgott  és lehuppant velem szembe az ágyára.
-Kérlek Lilla, mondd el...én is láttam azt a démont...pedig már csak a lelke volt....
-A.a téves virágszál. A démonoknak nincs lelke. Amit láttál az nem más mint a szellemük,egy démon szelleme egész más mint egy emberé,vagy egy varázslényé.
-De Márkó és Geri nem látta őket, akkor hogy lehet hogy mi igen?-harapdáltam a szám rémülten, most fény derülhet egy régi titokra, mi vagyok pontosan én?És miért látom ezeket az izéket...?
Lili először összeráncolta homlokát majd beugrott hogy a két "huligán srácról" beszélek,Geri és Márkó fedőnéven.
-Mert más vagy.Nem tűnt még fel?

A titkos fiú

2013.12.28.szombat 14:20

-Nincs kedved velünk jönni? Ma este zúzunk az erdőbe bulizunk!-röhögött Márkó és végig futtatta ujjait vörös haján. Izgalmasnak hangzik a dolog, de nem ismerem a fiú melletti tagokat... biztonságos ez? Ouh kit érdekel?!
-Naná! Mikor, hol hogy?-érdeklődtem és odaadtam Márkónak a deszkáját,majd megtárgyaltuk hogy mi lesz, kiszökünk! Ez annyira állat!Az éjszaka közepén, pár tini, és egy remete lakta erdő. Ígéretesnek hangzik az éjszaka.
Hamarosan szétoszlott a társaság, egy embert se ismertem közülük. Egyedül Márkót, meg az ő szobatársát.
-Hey!Réka!-kiáltott utánam valaki, mikor megfordultam, a vöröske szobatársát pillantottam meg.A fiú úgy futott utánam, mint ahogy én szoktam a busz után.- Tegnap be se tudtam mutatkozni rendesen.-állt meg előttem a fiú.-A nevem Balogh Geri. 16 vagyok.-mosolygott rám és kezet nyújtott.
-Németh Réka, 18 vagyok.-fogok kezet a fiúval, és vigyorogva nézek bele tiszta kék szemeibe. Basszus. Nagyon szép szemei vannak.
-Örülök hogy megismerhettelek.Van valami terved mára?-kérdezte , én pedig megráztam a fejem.
-Semmi. Ki vagyok paterolva a szobámból takarodóig addig meg el kósza-faszálok itt.
-Értem, nincs kedved deszkázni?
-Bocsi, de szerintem én most megyek...-húztam el a szám, és már el is szaladtam a könyvtár felé.
Remélem helyesen döntöttem, hiszen ez valami randi szerűségnek hangzott, nekem pedig van barátom.Tényleg fel kéne hívni őket! Előkaptam a csodálatos, hiperszuper, új okos telefonom és már tárcsáztam is Nikit.
-Halló?-szólt bele egy hang, nem másé volt ez a hang mint Nikié!
-Szia Niki!Réka vagyok!-visítottam bele a telefonba.
-Szia Rékuci, figyelj van itt egy felügyelő... és nem szabad telefonozni,el is kobozta az egyik telóm... tehát leteszem, de írok levelet!Oké?
-Rendben...-szontyolodtam el.-És Kevin??
-Öh...mi van vele?
-Úgy volt hogy jönni fog.....
-Ja értem, nos én most leteszem szia!-nyomta ki a lány a telefont. Mi volt ez?? Mi történhetett???Uh bárcsak meglenne Kevin száma... de  várjunk csak!Benié meg van!Nagy gyorsasággal beszaladtam a könyvtárba,lehuppantam a sarokba, és remegve tartottam fülemhez a telefont.
Kérlek Beni vedd fel! Vedd már fel...
A telefon kisípolt én pedig zokogva terültem el a földön.
Nem mintha olyan hatalmas szerelem dúlt volna köztünk, egyszerűen csak... hab a tortán ügy ez az egész Kevines dolog...meg azért csak hiányzik az a szőke feje.A kedves szavai, minden egyes mosolygós perc...
Istenem...minden tönkre ment...
Összegömbölyödtem a könyvtár koszos szőnyegén,miközben egyre több könnycsepp gördült végig falfehér arcomon. A sarokbiztonságot nyújtott számomra, és igyekeztem minél jobban hozzábújni.
Hajam nedvesen ragadt az arcomhoz,miközben egyre inkább csak rákezdtem a zokogásra. Sírtam...sírtam...egészen addig míg álomba nem sírtam magam, hüppögve lehunytam a szemem tudatomon kívül és fáradtan szenderültem mély csodaszép álomba.

19:40 körül

Óvatosan eszméltem fel álmomból, szét sírt szemem most mintha kicsit megkönnyebbült volna,furcsa kesernyés íz öntötte el az egész számat. Pfúj.
Remegő kezeimre támaszkodva felültem és kicsit elbóbiskoltam, de hamar erőt szedtem magamon és kábán megindultam a kijárat felé. Minden erőmet összeszedve lenyomtam a  kilincset és mintha a mennyország kapuja nyúlt volna ki előttem olyan fény áradat fogadott engem. A szememnek szokatlan volt még ez az erős fény, ezért hunyorogva vonszoltam magam tovább, egyenesen a szobám felé. Hamarosan takarodó, és este nekem még találkozom van Márkóval,az erdőben.
Minden egyes lépés nagyon megterhelő volt számomra és remegő lábaim számára, de sikerült beérnem acélba, és azonnal be is estem a szobámnak ajtaján.
-Áh szia Réka!-húzzta el a száját Lili miközben a körmét festette.
-Szija.-krákogtam és ráugrottam az ágyamra.
-Hmm a kicsi lánynak összetörték a szívét?Mily' megható.-kuncogott a szőkeség és egy másodperc töredékére se vette le tekintetét a körmeiről.
-Nem törték össze a szívem. Csak fáradt vagyok.-fintorogtam és be kell hogy valljam sose ment a hazudozás.
-Persze, mintha érdekelne.-pattant fel a lány és bevonult a fürdőszobába. Remek, utána bemegyek és amint meghallom nőies horkolását kilopódzom Márkóékhoz.
Lilla röpke másfél órát töltött a fürdőben természetesen, én addig pedig bámultam a falat mint egy hülye. Baszti.... ismerős nekem ez a név, vagy becenév, vagy mi ez.
Nem lehet igaz! Itt van a nyelvem hegyén a szó, de nem bír eszembe jutni hogy mi is... Baszti...Baszti....Basztián?
A szemem elkerekedett és ijedtemben felugrottam. Pont ebben a pillanatban ért ki Miss.Pancsi királylány is a fürdőszobából.
A név ott visszhangzott a fejemben, nem tudtam tőle szabadulni. Egyszerűen nem akartam elhinni....meredten néztem a falat és töprengtem, biztos van más megfejtés is!
-Neked meg mi bajod?-nézett rám megvetően majd előkapott egy szőrös rózsaszín könyvet (?) és nőiesen lehuppant az ágyára, haját törülközőbe bugyolálta , és egy halvány lila köntöst viselt.
-Semmi, csak meglepett hogy itt látlak, azt hittem belefulladtál a vízbe.-vágtam rá a frappáns választ.
-Zuhanyoztam paraszt...-motyogta a lány és elkezdett írni a szőrös könyvbe.
-Mit írsz?Várjunk csak... te tudsz írni?-néztem rá tetetett meglepettséggel. 
-Semmi közöd hozzá, inkább menjél fürödj le te is, mert büdösebb vagy mint egy ázott kutya.-fintorgott és konkrétan  elküldött a jó büdös fenébe. Előszedtem a pizsamám és be is vonultam a fürdőbe, ahol a pára tartalom akkora volt kb. mint egy esőerdőben. Remek. Beálltam a zuhany alá és miközben a hideg víz megváltásként érintette bőröm elkezdtem gondolkozni.
Baszti...Basztián...Szebasztián....
Szent tehén ... meglepő hogy szöszi lovagunk pont ezzel a libával áll le. Jó oké, bevallom , helyes kölyök Szebi, de azért ez sok! Nagyon sok!Nem néztem ki belőle hogy leáll ilyen lányokkal...
Hosszasan lehunytam a szemem hogy megemésszem a dolgokat...
Az a szőrös izzé könyv, minden bizonnyal egy napló. Azaz nehéz elképzelni a lányról hogy házit írjon tehát...
MEG KELL SZEREZNEM AZT A NAPLÓT!
A kérdés már csak az hogy hogyan?

21:22 körül


Drága szobatársam már vagy 10 perce olyan hangosan horkol, hogy kezd olyan érzésem lenni hogy egy dzsungelben vagyok mivel kb ott vannak ilyen förtelmes hangok. Azt hiszem itt az idő...
Egy kockás hosszú pizsama nadrágot, és egy fiú pólót viseltem amit még Alextől kaptam elválásunk előtt. (Először azt hittem valami hajszépítő csodaszert ad nekem búcsúzóul, de most be kell érnem a pólójával)
Plusz még az elhagyhatatlan plüss zokni díszelgett  a lábamon. Halkan belebújtam bakancsomba,és még be se kötöttem úgy osontam át Márkóék szobájába.
Csak le ne bukjunk...
Márkó nyitott ajtót , vörös haja kócosan állt összevissza, és egy hatalmas vigyorral ajándékozott meg.
-Mehetünk?-suttogta és szinte már csak a szájáról olvastam le mit mondd.
-Mehetünk.-feleltem és lazán félmosolyra húztam a szám.
A szobába érve fiú parfüm szag fogadott de nem foglalkoztam a dologgal túlzottan. Betűrtem gyorsan pizsama nadrágom a bakancsba és gyorsan be is kötöttem azt.
Hamar átjárt az adrenalin és már mehettünk is....