Egy másik lány

A két fiú először furcsán nézett rám , aztán mikor rájöttek hogy a száraz tényeket közöltem velük, akkor teljes mértékben eltorzult az arcuk. Félelem és aggódás futott rajtuk végig, nem tudom hogy engem féltettek , vagy magukat... de valakit biztos. Sóhajtottam egyet, egy hatalmas terhet adtam le most magamról.
-Komolyan?Te jó ég! Ez nagyon zsír!-nézett rám csillogó szemekkel Geri és végigfuttatta hosszú vékony ujjait szőke loboncán. Nos, nem erre a reakcióra számítottam.
Márkó lecsapta a szőke srácot.-Te ididóta!Ez inkább veszélyes.-csóválta a fejét a vöröske.
-Hát...ja, de nem ölheti meg végül is mert a csicskája.-értetlenkedett Geri.
-Oké , de a csicskám meg kérheti a csicskáit hogy nyírjanak ki.-fejtettem ki azt amit Márkó mondani akart.
-Igazából ha nem lennél ennyire buta, ki tudnád használni ezt a csicska dolgot.-rázta a fejét Geri és a szememben egyre inkább kezd hasonlítani a fiú egy aranyos kis kutyára.Igaz hogy az előbb butázott le de no problem.
-Ezt hogy érted?-néztem rá és felvontam a szemöldököm.
Geri csak elmosolyodott és Márkó már el is magyarázta.
-Mert megtudod kérni hogy vigyázzon rád. És nem ellenkezhet elméletileg mert a csicskád.-magyarázta a srác.Ouh... erre még nem is gondoltam.
-Ez ... ez jogos.-adtam meg magam, és végül is nem mondott hülyeséget a fiú. Mondjuk így visszagondolva érdekes a FÖLD legnagyobb démonjáról "csicska2 címszóval beszélni. Talán még jó is kisülhet a dologból nem de?
-Nem mondott hülyeséget a szőke.Ezúttal...Mit szólnál ha valamelyik nap ide idéznéd vagy tudom is Én...-krákogta Márkó, nekem pedig görcsbe rándult a gyomrom. Hogy mmmiiii?!
OK. NO KOMMENT.
-Nem...nem!Neeem!Felejtsétek e fiúk...veszélyes lenne...-pattantam fel rémülten.
-Bátorság Réka, itt lennék veled. -ölelte át a vállam Geri... ez tényleg nagyon biztató... és remélem átment a szarkazmus.
-Ezzel nagyon megnyugtathattad.-röhögött Márkó- Nyugi cica, én is veled leszek!
-Nem is tudom....-bátorság Réka...Bátorság!-Na jó.-dadogtam a két fiú pedig hatalmas éljenzésbe kezdett.
-Ti még is mit csináltok?-nyitott be Lilla a szobába, na ja lehet vissza kellett volna térnünk a saját területünkre.
-Kő papír ollózunk. Frankó egy játék, beszállsz?-vigyorgott Geri a lányra, aki inkább  sarkon fordult és elment.
-Ez durva volt...-sóhajtottam.
-Komolyan, kő papír olló?- értetlenkedett Márkó.
-Legközelebb találj ki jobbat!-nyújtotta ki a nyelvét Geri, majd vissza mentek a szobájukba. Szerdán lesz az első tanítási nap, már most szét izgulom a fejem.

2013.12.30.hétfő

Hulla fáradtan másztam ki az ágyamból, soha többet nem maradok fent ilyen sokáig! Bezzeg Lilla, frissen és üdén kelt. Egy gyors tisztálkodás után átszaladtam a fiúkhoz.
-Jó reggelt.-húztam fel a redőnyöket, a fiúk szemét ezzel sikeresen kiégetve.
-Ki vagy Te?-bújt el a takarója alá Márkó.
-Réka.
-Milyet Gréta?-szorította a fejére a párnát Geri.
-Mondom Réka.-artikuláltam, a szeme égett ki, nem a füle.
-Ja Rékaaa.
-Idióta.-dörmögte Márkó a takarója alól, én pedig kihasználtam a tökéletes pillanatot és ráugrottam. A fiú válasza erre egy hatalmas nyögés volt. Talán azért mert beletérdeltem a gyomorszájába, vagy azért mert kis híján kinyomtam a szemét.
-Mi történt?-ugrott ki az ágyból Geri, és csukott szemmel odasántikált hozzák, majd ránk esett.
-Segítség....megakar...nak...erőszakolni....-nyögdécselt Márkó, és végre kinyílt a csipája. Nagy nehezen lelökött maráról így a másik fiúval a földre estünk.
Hirtelen röhögőgörcsöt kaptam, és hasamat fogva fetrengtem a földön, a fiúk elkerekedett szemekkel pislogtak rám, majd ők is megtörtek és röhögni kezdtek. Pár percig tartott a görcs, nagyon durva dolog, még sose volt ilyenem, és wow.
-Na menjünk kajálni.-nevetett Márkó.
-Mármint... embereket?-suttogtam.
-Nem, mármint vért.-forgatta a szemeit Geri.
-De azok emberek nem?!-kaptam a számhoz.
-Vagy cuki őzikék.-kacsintott Márkó.
-Na. Én nem akarok enni...-hisztiztem.
-Mikor ettél utoljára?-sóhajtott Márkó.
-Nem tudom régen...
-Na akkor most muszáj lesz enned, mielőtt le nem gyengülsz, és meg nem kergülsz. 5-6 napig bírjuk kaja nélkül, de inkább gyere enni.-karolt belém Márkó és elsétáltunk a "kajádához". Emberek és állatok egyaránt voltak ott. Az emberek furcsán kiütötték magukat.
-Ez... ez normális? Ti embereket raboltok el?!-érdeklődtem a fiúktól.
-Önkéntesek,akik nagyon depresszív barmok, és öngyilkosok akarnak lenni, na őket látod itt. Meg pár befogott állatot.-magyarázta a vörös.
-De... de... én nem fogom kiszívni a cuki csibék vérét...
-Pedig az a legfincsibb.-nyalogatta a száját a szöszike.
-Igazad van , sokkal jobb megsütni, és úgy megenni.-forgatta a szemét Márk, majd befordult egy egész fiatal csajhoz és elkezdte lecsapolni...
-De... de....de...-fordultam szöszke felé aki már el is ment kis csibéket gyilkolni. Most mihez kezdjek? Ez undorító! Oké... éhes vagyok, a szemfogam is előbújt... de miért nem ehetek mondjuk... pizzát? Sokkal fincsibb....
Nagy szenvedések árán, megtettem az első lépést egy tehén felé. Inkább egy boci, mint egy ember társam.
Menni fog...menni fog....
-Nem fog menni.-nyögtem fel mikor már ott álltam a boci előtt.
-Na mi lesz? Eszel még ma?-kérdezte egy egész ismerős hang, megfordultam és ki állt mögöttem... ki? Szöszi.
-Igen.-néztem rá dühösen aztán, tudatomon kívül, a mérgem által irányítva neki estem a szegény Bocinak.
Ittam...ittam...ittam...és ittam.
-Wow. Látod nem is olyan undi.-ölelt át Geri, én pedig szuszogva vissza öleltem, úgymond. Eközben idegbetegen méregettem Szöszit, de ő csak halványan elmosolyodott.
El kell mennem abba a dohos koszos könyvtárba!
Elindultuk kifelé.
-Nekem van egy kis dolgom majd találkozunk!-köszöntem el a két fiútól és a könyvtár felé vettem az irányt. Mérgesen csörtettem be a helységbe, becsaptam az ajtót és leültem, az ajtóval szemben lévő polc elé.
Hogy lehet valaki ilyen egy ignoráns, dög?!
Felhívom Benit.
Három kicsengés után fel is vette a fiú.
-Mi a franc van veletek?!-üvöltöttem rá a fiúra.
-Mi lenne?
-Niki tiszta fura volt, Kew nem keres pedig azt mondta hogy kijön hozzám, Te nem vetted fel a telefont, nem kerestek semmi!
-Ja Niki azért volt fura, mert valami nő van náluk, aki egy csomó mindent megtiltott nekik, ezért nem is tud téged keresni senki. Én azért nem vettem fel a telót mert ... igazából nem tudom, miért nem vettem, fel bocsi.-nyüszögött a fiú.
-És Kevinnel mi van?
-Nem akarlak elkeseríteni Réka, de valamelyik nap láttam egy másik lánnyal...és most el is tűnt pluszba.-hebegte Ben, nekem pedig könnyek szöktek a szemembe. Miért szerettem meg?
-Hogy érted? Eltűnt, és milyen másik lány? Ismered?
-Nem ismerem... hát úgy hogy eltűnt, már vagy két napja nem láttam.
-Értem...-motyogtam.-Köszi Beni most leteszem...-szipogtam és kinyomtam a srácot mielőtt bármit is mondhatott volna. Összeszorítottam a szemem és bevertem egy hatalmasat a szekrénynek. Hisztérikus sírásba kezdtem, aztán abba hagytam... van itt valaki....megfordultam.
Az ajtóban egy fiú állt. Csak az alakját láttam.
-Ki vagy?-kérdeztem remegő ajkakkal.
-A nevem...